Feketehumorral küzdenek az elnyomás ellen Szíriában

A Bassár el-Aszad elnök uralmának megdöntésére irányuló felkelés, amely egyfelől brutális erőszakot hozott magával, új színt is vitt a szíriaiak életébe: a hatalom korábban kényszerű tiszteletének elillanásával a közbeszédben megjelent a szatirikus hangvételű feketehumor.

Az Aszad-család negyvenéves hatalma alatt a szíriai lakosság mindennapjait öncenzúra, félelem és paranoia árnyékolta be, de a tavaly márciusban indult felkelés következtében mindez drámaian megváltozott.
"Az önkifejezés stílusa elmozdult, a finomkodás eltűnt - mondta Rime Allaf, a londoni Chatham House kutatóintézet munkatársa. - Szíria közelmúltbeli történetében először az embereknek lehetőségük van nyíltan beszélni."
Az ellenzék minden rendelkezésére álló médiumot megragadva szórja el-Aszadra a vitriolt, a gyakran könnyed és szellemes lejárató kampány pedig sokat tesz az felkelés borzalmainak enyhítéséért. Az ENSZ információi szerint a megtorlások és az összecsapások eddig eddig több mint 5400 halálos áldozatot követeltek.

Az anonimitást biztosító internet a szabad véleménynyilvánítás legfontosabb eszközévé vált az országban: a világhálón számos humoros, a rezsimet és annak vezetőit kifigurázó szíriai sorozat jelent meg. Ezek egyike a "Kis diktátor naplója" című bábműsor, tíz fiatal művész munkája. A sorozat egyik epizódjában az Aszad elnököt alakító bábú az egyiptomi Hoszni Mubarakkal és a líbiai Moammer Kadhafival versenyez az "Öljön meg Ön is egymillió embert!" című vetélkedőben - a "Legyen Ön is milliomos!" diktátoroknak szóló kiadásában.

Egy másik részben Aszad két ördöggel tanácskozik a felkelés leveréséről, akik azt javasolják neki, hogy öljön meg egy tüntetőt a többiek elriasztására. Erre Aszad közli, hogy naponta 30 tüntetőt fog megölni, gyerekeket fog kínoztatni és városokat fog lövetni. "Te tiszta őrült vagy" - válaszolja az egyik ördög, majd elmenekül a diktátor elől.
A rendező szerint - aki az interneten Dzsamíl néven ismert - a sorozat célja a "félelem falának ledöntése", illetve hogy "egy kis mosolyt csaljon" a kormányzati megtorlástól szenvedő emberek arcára.

A szíriaiak még az erőszak által legsúlyosabban érintett helyeken is képesek egy kis örömöt találni. A kormányzati megtorlások sújtotta Homszban például a tüntetéseken az emberek kéz a kézben táncra perdülnek, a megmozdulások során pedig a rezsim vezetőin élcelődő nóták tucatjai kaptak szárnyra.

Ezek legnépszerűbbike, a "Bassár takarodj!" című rigmus minden tüntetés központi eleme.
"Először fedezhetjük fel saját magunkat" - mondja egy 28 éves tüntető a part menti Latakia városból. "A felkelés felébresztette a patrióta érzéseket a fiatalokban, most már minden tüntetést élvezek."
Kfarnebel, egy északi lázongó falu színes és mulattató transzparenseiről vált híressé. "Aleppó akkor sem fog felkelni, ha Viagrát szed" - olvasható egy molinón az ország második legnagyobb városára utalva, ahol mindeddig nem került sor megmozdulásokra.

"A vezető sérthetetlensége megtört. Még széles körben tabutémának tartott ügyek - például az 1982-es hamái vérengzés - is nyílt beszédtémává váltak, a feketehumornak köszönhetően elvesztették érinthetetlenségüket" - vélte Donatella Della Ratta, a damaszkuszi dán intézet szíriai médiát kutató munkatársa.
Egyesek azonban komoly árat fizettek könnyed viccelődésük miatt.

Ali Ferzatot, egy ismert politikai karikaturistát fegyveresek összeverték és eltörték az ujjait, miután Aszadon gúnyolódó rajzokat jelentetett meg honlapján. Ibrahim Kasúst, a "Bassár takarodj!" szerzőjét júliusban meggyilkolták, hangszálait pedig kivágták. Holttestét Hamá városában, egy folyóba fulladva találták meg.